A Mars a Földel kívüli szomszédos bolygó,és az átmérője alig több mint a Föld átmérőjének a fele. Ennek ellenére ez az a planéta amelyen távcsővel a legtöbb felszíni képződményt lehet látni. Így már több mint száz éve léteznek szabályos marstérképek, és sok táj a mai az ebből az időből származó nevet viseli. Az egyik különösen feltőnő képződmény a Syrtis Maior, a Nagy Szirtisz. Sötét háromszögeknek látszik, és megfelelő körülmények között már egy 5 cm átmérőjű távcsővel is látható. Ugyan ez vonatkozik a fehér sarki sapkákra is.
A Mars egyenlítője 25 °-kal hajlik el pályajának síkjától, mely nem sokkal több a Föld egyenlítőjének 23 1/2°-os elhajlásnál. Így a marson hasonlóan alakulnak az évszakok mint a Földön, azomban a hosszabb keringési idő miatt majdnem kétszer tövább tartanak. A hőmérséklet napközben az egyenlítőnél elérheti a +15-20 °C-ot, esténként azonban -70 °C-ra süllyed. a sarki éjszakák alatt a legalacsonyabb a hőmérséklet: -130 °C. Egyik csillagászati nap 24 óra 37 percig, egy szoláris nap 2 perccel tovább tart.
A légkör
A Mars félszínén a légkör nyomás csak 0,6-0,7%-a a földi nyomásnak. A légkör legfontosabb alkotóeleme a szén-dioxid, mely 95%-ot tesz ki a maradék nitrogén, argont valamint nyomokban többek között oxigént, vízgőzt, szén-monoxidot stb. tartalmaz. A sarki sapkák megfagyott szén-dioxidból állnak. Az éjszaki féltekén ez nyáron teljesen felolvad, és szabaddá válik a megmaradt vízből keletkezett a jégsapka. Még most sem tudják, hogy ilyen, vízből álló jégréteg található-e a déli sarkon.
A Mars felszínének jelentékeny részét homok- és porsivatagok takarják. Néha a szelek a finom, púderszerű port felkavarják, és hatalmas homokviharok keletkeznek, melyek narancssárga színű foltként akár a Földről is láthatók. Ezek mellett fehéres színű felhőket is megfigyelhetünk, melyek szé-dioxid- vagy jégkristályokból állnak.
Mars adatai:
| Pályaadatok | ||||||||||
|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|
| Aphélium távolsága: | 249 228 730 km 1,66599116 CsE | |||||||||
| Perihélium távolsága: | 206 644 545 km 1,38133346 CsE | |||||||||
| Fél nagytengely: | 227 936 637 km 1,52366231 CsE | |||||||||
| Pálya kerülete: | 1 429 000 000 km 9,553 CsE | |||||||||
| Pálya excentricitása: | 0,09341233 | |||||||||
| Sziderikus keringési idő: | 686,9600 nap (1,8808 év) | |||||||||
| Szinodikus periódus: | 779,96 nap (2,135 év) | |||||||||
| Min. pályamenti sebesség: | 21,972 km/s | |||||||||
| Átl. pályamenti sebesség: | 24,077 km/s | |||||||||
| Max. pályamenti sebesség: | 26,499 km/s | |||||||||
| Inklináció: | 1,850 61° (5,65° a Nap egyenlítőjéhez képest) | |||||||||
| Felszálló csomó hossza: | 49,57854° | |||||||||
| Holdak: | 2 | |||||||||
| Fizikai tulajdonságok | ||||||||||
| Egyenlítői sugár: | 3402,5 km (a földi 0,533-szerese) | |||||||||
| Poláris sugár: | 3377,4 km (a földi 0,533-szerese) | |||||||||
| Lapultság: | 0,00736 | |||||||||
| Felszín területe: | 1,448·108 km2 (a földi 0,284-szerese) | |||||||||
| Térfogat: | 1,6318·1011 km3 (a földi 0,151-szerese) | |||||||||
| Tömeg: | 6,4185·1023 kg (a földi 0,107-szerese) | |||||||||
| Átlagos sűrűség: | 3,934 g/cm3 | |||||||||
| Felszíni gravitáció: | 3,69 m/s2 (0,376 g) | |||||||||
| Szökési sebesség: | 5,027 km/s | |||||||||
| Sziderikus forgásidő: | 1,025957 nap (24,622 962 óra) | |||||||||
| Forgási sebesség: | 868,22 km/h | |||||||||
| Tengelyferdeség: | 25,19° | |||||||||
| Az északi pólus rektaszcenziója: | 317,681 43° (21 h 10 min 44 s) | |||||||||
| Deklináció: | 52,88650° | |||||||||
| Albedó: | 0,15 | |||||||||
| Felszíni hőm.: Kelvin Celsius |
| |||||||||
| Atmoszféra | ||||||||||
| Felszíni nyomás: | 0,7–0,9 kPa | |||||||||
| Összetevők: | 95,72% szén-dioxid 2,7% nitrogén 1,6% argon 0,13% oxigén 0,07% szén-monoxid 0,03% vízpára 0,01% nitrogén-monoxid 2,5 ppm neon 300 ppb kripton 80 ppb xenon 30 ppb ózon | |||||||||
Utolsó kommentek