Csillagászat

A Jupiter mint a legnagyobb bolygó már egészen kis távcsővel is látható. Látcsővel már világos pontként látszik a négy legfényesebb holdja a mellette lévő planétán látható de ezek néhány nap után elmozdulnak. De vannak a Jupiternek egyfajta Hold fogyatkozása ami azt jelenti hogy a Holdak belépnek a Jupiter árnyékába ezért van az amikor a Földről kevesebb holdat látunk.

Felhősávok

Már egy 5 vagy 6 cm-es átmérőjű távcsővel rendszerint 2 felhősávot látunk a Jupiteren melynek az egyenlítőjével párhuzamosnak kell lennie ezért mondják Északi és Déli Egyenlítősávnak.

Pillantás a Jupiter belsejébe

A Jupiter elsősorban hidrogénből héliumból ammóniából metánból és nyomokban más anyagokból áll. A felhőzet felszínén kb. -140 °C-os hőmérséklet uralkodik befelé a hőmérséklet és a nyomás növekszik. A Jupiter és a többi óriás bolygó a Szaturnusz az Uránusz és a Neptunusz belső felépítése teljesen eltér a Földhöz hasonló bolygókhoz pl. Merkúr Vénusz Mars. A Jupiternek a magja kicsi és kőzetekből áll és egy kis vasból. A hidrogén beljebb haladva a bolygón a nyomás hatására folyékony halmazállapotúvá változik mert az atomaikat össze nyomja a nyomás.

A Galilei-holdak

1. Io

2. Europa

3. Ganymedes

4. Callisto

A Galilei által már 1610-ben felfedezett legvilágosabb holdak nevei Io Europa Ganymedes Callisto. Távolságuk a Jupitertől (ugyan ebbe a sorrendbe) 422 000, 671 000, 1 070 000, és 1 883 000 km, keringési idejük 1,8 nap, 3,6 nap, 7,2 nap, és 16,7 nap. Átmérőjük 3643 km 3130 km 5268 km 4808 km. Felszínük nagyon különböző  melyet a Voyager 1 és 2 valamint a Galileo űrszondákkal sikeresen meg tudtak vizsgálni.

A Ión  határozott a vulkáni működés figyelhető meg. Amikor az űrszondák elhaladtak a hold előtt több vulkánkitörést is lefényképeztek.

Az Europa jégpáncélján hatalmas repedések húzódnak végig

A Ganymedesen számtalan becsapódásos kráter nyomok vannak.

A Callisto valósággal telítve van kráterekkel

A Jupiternek valójában 35 holdja van de ezt amatőr távcsővel nem lehet megfigyelni.

Jó tudni minden embernek hogy a Jupiter egy Vörös óriás bolygó ami később (több milliár sőt triliárd) év múlva hatalmas robbanással bekebelez minden s később Fehér törpévé alakul amin a gravitációs erő hatalmas vagyis ha egy kocka cukrot rá teszünk a felszínére belepréselődik a földbe ha mi megyünk rá a gravitációs erő beleprésel minket is a földbe.

Adatok

A Voyager–1 által a Jupiterről készített kép feldolgozott változata
Pályaadatok
Aphélium távolsága:	816 081 455 km 5,45516759 CsE
Perihélium távolsága:	740 742 598 km 4,95155843 CsE
Fél nagytengely:	778 412 027 km 5,20336301 CsE
Pálya kerülete:	4,888 Tm 32,675 CsE
Pálya excentricitása:	0,04839266
Sziderikus keringési idő:	4333,2867 nap (11,86 év)
Szinodikus periódus:	398,88 nap
Min. pályamenti sebesség:	12,446 km/s
Átl. pályamenti sebesség:	13,056 km/s
Max. pályamenti sebesség:	13,712 km/s
Inklináció:	1,30530° (6,09° a Nap egyenlítőjéhez képest)
Felszálló csomó hossza:	100,55615°
Holdak:	63[1]
Fizikai tulajdonságok
Egyenlítői sugár:	71 492 km [1] (a földi 11,209-szerese)
Poláris sugár:	66 854,5 km (a földi 10,517-szerese)
Lapultság:	0,06487
Felszín területe:	6,14 × 1010 km2 (a földi 120,5-szerese)
Térfogat:	1,431 × 1015 km3 (a földi 1321,3-szerese)
Tömeg:	1,899 × 1027kg (a földi 317,8-szerese)
Átlagos sűrűség:	1,326 g/cm3
Felszíni gravitáció:	23,12 m/s2 (2,358 g)
Szökési sebesség:	59,54 km/s
Sziderikus forgásidő:	0,413538021 nap (9 h 55 min 29,685 s)[2]
Forgási sebesség:	12,6 km/s, 45 300 km/h (az egyenlítőnél)
Tengelyferdeség:	3,13°
Az északi pólus rektaszcenziója:	268,05° (17 h 52 min 12 s)
Deklináció:	64,49°
Albedó:	0,52
Felszíni hőm.:    Kelvin	min átl. max 110 K 152 K
Atmoszféra
Felszíni nyomás:	70 kPa
Összetevők:	~86% hidrogén ~14% hélium 0,1% metán 0,1% vízpára 0,02% ammónia 0,0002% etán 0,0001% foszfin <0,00010% hidrogén-szulfid

A Mars a Földel kívüli szomszédos bolygó,és az átmérője alig több mint a Föld átmérőjének a fele. Ennek ellenére ez az a planéta amelyen távcsővel a legtöbb felszíni képződményt lehet látni. Így már több mint száz éve léteznek szabályos marstérképek, és sok táj a mai az ebből az időből származó nevet viseli. Az egyik különösen feltőnő képződmény a Syrtis Maior, a Nagy Szirtisz. Sötét háromszögeknek látszik, és megfelelő körülmények között már egy 5 cm átmérőjű távcsővel is látható. Ugyan ez vonatkozik a fehér sarki sapkákra is.

A Mars egyenlítője 25 °-kal hajlik el pályajának síkjától, mely nem sokkal több a Föld egyenlítőjének 23 1/2°-os elhajlásnál. Így a marson hasonlóan alakulnak az évszakok mint a Földön, azomban a hosszabb keringési idő miatt majdnem kétszer tövább tartanak. A hőmérséklet napközben az egyenlítőnél elérheti a +15-20 °C-ot, esténként azonban -70 °C-ra süllyed. a sarki éjszakák alatt a legalacsonyabb a hőmérséklet: -130 °C. Egyik csillagászati nap 24 óra 37 percig, egy szoláris nap 2 perccel tovább tart.

A légkör

A Mars félszínén a légkör nyomás csak 0,6-0,7%-a a földi nyomásnak. A légkör legfontosabb alkotóeleme a szén-dioxid, mely 95%-ot tesz ki a maradék nitrogén, argont valamint nyomokban többek között oxigént, vízgőzt, szén-monoxidot stb. tartalmaz. A sarki sapkák megfagyott szén-dioxidból állnak. Az éjszaki féltekén ez nyáron teljesen felolvad, és szabaddá válik a megmaradt vízből keletkezett a jégsapka. Még most sem tudják, hogy ilyen, vízből álló jégréteg található-e a déli sarkon.

A Mars felszínének jelentékeny részét homok- és porsivatagok takarják. Néha a szelek a finom, púderszerű port felkavarják, és hatalmas homokviharok keletkeznek, melyek narancssárga színű foltként akár a Földről is láthatók. Ezek mellett fehéres színű felhőket is megfigyelhetünk, melyek szé-dioxid- vagy jégkristályokból állnak.

Mars adatai:

Ha a Vénuszt távcsővel vizsgáljuk akkor nem lehet látni egyetlen részletet sem; a Föld belső bolygószomszédját teljesen összefüggő felhőzetek borítják. A Vénuszon 1 csillagászati nap 243 földi napig tart. Eközben keletről nyugatra fordúl meg a tengelye körül, és nem nyugatról keletre mint pl.: a Föld. A Vénuszon 1 szoláris nap pedig valamivel több mint fél "vénuszévig", azaz 117 földi napig tart.

Űrszondák vizsgálata:

A Vénuszt többször vizsgálták amerikai és orosz űrszondák űrszondák. A legeredményesebb az amerikai Magellán űrszonda volt, mely 1990 nyarán a Vénusz felületét radar segítségével kb. 100-200 méteres felbontásban pásztázta végig.

Forró pokol:

A Vénusz légköre olyan sűrű, hogy a bolygó talaján 90-szer nagyobb nyomás uralkodik, mint a Földön. A hőmérséklet +470 °C, mégpedigattól függetlenül, hogy a nappali vagy éjszakai oldalon, esetleg az egyenlítő mentén vagy a pólusoknál mérjük. A hatalmas üvegházhatás főleg a légkör 95%-os, nagyon magas szén-dioxid tartalmával magyarázható. Ezen kívül a légkör nyomokban tartalmaz még többek között nitrogént, szén-monoxidot, néhány nemesgázt stb.

Adatok:

A Merkúr a naphoz a legközelebb lévő bolygó, mely gyakran elbújik a Nap sugarai mögött. s így nehezen lehet megfigyelni. Tulajdon képpen nincs légköre A Nappal szembeni (a nappali) oldalán a hőmérséklet elérheti a +400 °C-ot, mely éjszaka -180 °C-ra esik vissza. 

Éedekesség:

Eddig a mariner űrszonda vizsgálta, mely a Merkúr teljes felületének csak a felét tudta befogni.

Kráterek (mint a Holdon):

A Merkúr első pillantásra a Holdra hasonlít. A legnagyobb kráterek átmérője meghaladja a több száz kilométert. Különösen feltőnő a Caloris Planitia egy 1300 km átmérőjű medence. A Merkúr akráterei a híres művészekről kapták neveiket pl.: Sakespeare. Sophokles, Vivaldi, Homérosz, Rofin, Gluck, Monet, Michaelangelo, Mozart, Balzac, Schubert, Renoir, Bach vagy Rubens. A  Beethoven a maga 625 km-es átmérőjével a Carolis-medence után a legnagyobb gyűrűs képződmény.

Adatok:

A Hold egy égitest. Ha szabad szemmel nézzük, akkor néhány krátert látunk ilyen, pl.: a Copernicus. Ha egy távcsővel nézzük, mondjuk 70x nagyítással akkor már eléggé közel, hozza a Holdat úgy, hogy mindegyik kráterét is lehet látni, pl.: Kárpátok Alpok Vitello Vieta és még sorolhatnám tovább.

Miért van ennyi kráter a Holdon?

A Holdon nincs légkör ezért jobban, vonzza a meteoritokat így keletkeztek ezek a nagy Kráterek Holdon, amiket a tudósok el is neveztek.

Mi az a Szivárvány öböl?

A Szivárvány öböl (Sinus Iridum) a Hold leghosszabb öble. A félkráter átmérője 400 km a területe 237 000 km2

A Hold adatai:

Közepes távolság

A Földtől - 384 400 km

A Föld közelében - 356 000 km
 
Föld távolban - 407 000 km

Átmérő - 3476 km

Tömeg - 1/81-ed része a Földnek

Sűrűség - 3, 3 g/cm3

Sziderikus keringési idő

(csillag - csillag) - 27, 32 nap

Sziódikus keringési idő

(újhold - újhold) - 29, 53 nap

Milyen a Hold felszíne és légköre?

A Holdnak nincs légköre ezért nincsenek felhői sem. Emiatt a holdbéli tájakat teljesen tisztán láthatjuk - feltéve, hogy a földi égbolton nincsenek felhők. A napsütötte oldalán -120 °C-ig kúszik fel a hőmérő higanyszála, és az éjszakai oldalán - 150 °C-ig süllyed. Ez természetesen nem a levegő hőmérséklete, mint ahogyan ezt a Földön szoktuk megadni, hanem a Hold felszínén található kövek hőmérséklete.